Láttuk (illetve hallottuk), hogy milyen szerepe van a látásnak és hallásnak a tanulás során. A legtöbb emberben ez a két érzékszervi érzékelés a legdominánsabb, nem is csoda, hogy a legtöbben akkor tudnak a legkönnyebben tanulni, ha elolvassák, illetve meghallgatják az anyagot.
Azonban a többi érzékszerv szerepét sem lehet elhanyagolni a megismerés folyamatában. Minél több érzékszervet vonunk be ugyanis a tanulásba, annál könnyebb dolgunk lesz felidézni a tanultakat. A többi érzékelési mód pedig: a szaglás, ízlelés és tapintás, az ún. közeli érzékelésben játszik fontos szerepet (szemben a látással és hallással, amelyek a távoli érzékelés móduszai), vagyis ezáltal - képzeletben - még közelebb tudunk magunkhoz hozni olyan dolgokat, amik nincsenek elérhető távolságban.
Ahhoz, hogy érzékszerveinket megfelelően ki tudjuk használni a memorizáció során, amint csak lehet, gyakoroljuk a bevásárlólistánk megjegyzését. Tegyük fel, hogy a következőket kell vásárolnod:
- virsli
- kenyér
- tej
- alma
- mosogatószivacs
- tejföl
- erős paprika
- paradicsom
- tusfürdő
- villanykörte
Hogyan fogsz neki? A legtöbben elővesznek egy papírfecnit, ráfirkantják a dolgokat, és lemennek a boltba. Ezt a módszert már ismered. Azonban van egy másik módszer, amelynek segítségével sokkal jobban meg tudod mozgatni agytekervényeidet és gyakorolni emlékezőkészségedet.
Képzeld el, ahogy virslikből egy kosarat fonsz, tejet öntesz, majd kenyérdarabokat mártogatsz bele. Ne csak lásd és halld, de szagold és ízleld is ezt a furcsa produkumot! Ezt követően tejföllel töltött erős paprikát szúrsz át egy almán, ami egy paradicsommal van összenőve. Most is érzékeld az öszhatást minden érzékszerveddel! Tapintsd ki milyen lehet ez az étel. Majd képzeletben önts tusfürdőt a mosogatószivacsra, hogy lemoshass egy óriási villanykörtét, miután végeztél furcsa lakomáddal. Én így fognék neki a bevásárlólista memorizálásához.
A következő alkalommal azt is megmutatom, hogy az ún. memóriapalota segítségével hogyan nyithatsz még hatékonyabb agysejtközi kapcsolatokat elmédben, aminek segítségével még kevesebb időt kell tanulásra fordítanod, miközben egyre jobb eredményeket érsz el.
2011. március 28., hétfő
2011. március 2., szerda
Az érzékszervek szerepe II. - a hallás
A látás után talán a legfontosabb érzékszerv a hallás. Az auditív típusú tanulók sokkal könnyebben tanulnak, ha hallják is az adott tananyagot, és még könnyebben, ha az adott hangot egy meghatározott személyhez vagy helyhez is tudják kapcsolni. Ezért nekik a két következő módszert javaslom.
1./ Az iskolai órán, foglalkozáson vagy előadáson ülj előre, lehetőleg az első padba, hogy minél jobban befogadhasd az elhangzó információkat. Az óra előtt lazítsd el mindenhol a testedet és az elmédet, és csukott szemmel mondd el magadnak, hogy milyen óra vagy előadás következik, ki lesz az előadó és miért fontos, hogy befogadd és megjegyezd az adott tananyagot. Az alkalom végén ismét juttassd magukat szellemileg ellazult állapotba és erősítsd meg az óra vagy előadás címét, témáját, előadóját és, hogy miért fontos az elhangzottak mély szinten történő rögzítése. Aki ezt a technikát használja, sokkal könnyebben, sokkal nagyobb hatásfokkal fog tudni felkészülni a dolgozatokra, vizsgákra, egyéb megmérettetésekre is.
2./ Mondd fel magadnak a tananyagot egy diktafonra, számítógépre, mp3-lejátszóra. A digitális formában történő rögzítés lehetővé teszi, hogy a felmondott anyagot utólag megszerkeszd, azaz megvágd, és alávágj megnyugtató, aláfestő zenét. Ehhez egyébként melegen ajánlom a klasszikus zenét, különösen Bach-ot, Mozartot, Händelt és Corellit. Amikor tanulsz, egyszerűen visszahallgatod a felmondottakat, és agyad sokkal könnyebben befogadja és megjegyzi azt. Azt is megteheted, hogy elalvás előtt, relaxált állapotban hallgatod és megpróbálsz csak a zenére figyelni és élvezni azt. Így egész "tanulás-hangversenyeket" rendezhetsz, amelyek szintén drámaian megnövelik az esélyét annak, hogy elméd könnyedén, erőlködés nélkül felidézzen minden szükséges információt.
A hallás legfontosabb előfeltétele a hallgatás. Aki nem tud hallgatni, az nem tud a másikra odafigyelni, következésképpen elméjében a saját gondolatainak a locsogása folyik tovább, és csak kevésbé fog tudni emlékezni a hallottakra, mint egy olyan személy aki teljes idegrendszerével részt vesz egy beszélgetésben vagy előadásban. A hallgatást a következő módokon tudod gyakorolni. Teljesen a beszélő felé fordulsz, testbeszédeddel is kifejezve, hogy nyitott vagy az elhangzottak befogadására. Amikor csak lehet helyeselj hümmögéssel vagy bólogatásokkal, nem zavaró kifejezések használatával. Amikor társad egy gondolatot befejezett, várj 3-4 másodpercet a válaszolás előtt. Ezáltal őt is megtiszteled és kifejezed, hogy megfontolásra méltónak tartod azt, amit mondott. Saját mondandónban ne elsősorban gondolataidra fókuszálj, hanem próbáld meg tömören összefoglalni az elhangzottak lényegét. Végül pedig, tegyél fel nyitott kérdéseket, amellyel egyrészt érdeklődésedet mutatod a beszédtéma iránt, másrészt pedig a beszélgetést is irányítani tudod.
1./ Az iskolai órán, foglalkozáson vagy előadáson ülj előre, lehetőleg az első padba, hogy minél jobban befogadhasd az elhangzó információkat. Az óra előtt lazítsd el mindenhol a testedet és az elmédet, és csukott szemmel mondd el magadnak, hogy milyen óra vagy előadás következik, ki lesz az előadó és miért fontos, hogy befogadd és megjegyezd az adott tananyagot. Az alkalom végén ismét juttassd magukat szellemileg ellazult állapotba és erősítsd meg az óra vagy előadás címét, témáját, előadóját és, hogy miért fontos az elhangzottak mély szinten történő rögzítése. Aki ezt a technikát használja, sokkal könnyebben, sokkal nagyobb hatásfokkal fog tudni felkészülni a dolgozatokra, vizsgákra, egyéb megmérettetésekre is.
2./ Mondd fel magadnak a tananyagot egy diktafonra, számítógépre, mp3-lejátszóra. A digitális formában történő rögzítés lehetővé teszi, hogy a felmondott anyagot utólag megszerkeszd, azaz megvágd, és alávágj megnyugtató, aláfestő zenét. Ehhez egyébként melegen ajánlom a klasszikus zenét, különösen Bach-ot, Mozartot, Händelt és Corellit. Amikor tanulsz, egyszerűen visszahallgatod a felmondottakat, és agyad sokkal könnyebben befogadja és megjegyzi azt. Azt is megteheted, hogy elalvás előtt, relaxált állapotban hallgatod és megpróbálsz csak a zenére figyelni és élvezni azt. Így egész "tanulás-hangversenyeket" rendezhetsz, amelyek szintén drámaian megnövelik az esélyét annak, hogy elméd könnyedén, erőlködés nélkül felidézzen minden szükséges információt.
A hallás legfontosabb előfeltétele a hallgatás. Aki nem tud hallgatni, az nem tud a másikra odafigyelni, következésképpen elméjében a saját gondolatainak a locsogása folyik tovább, és csak kevésbé fog tudni emlékezni a hallottakra, mint egy olyan személy aki teljes idegrendszerével részt vesz egy beszélgetésben vagy előadásban. A hallgatást a következő módokon tudod gyakorolni. Teljesen a beszélő felé fordulsz, testbeszédeddel is kifejezve, hogy nyitott vagy az elhangzottak befogadására. Amikor csak lehet helyeselj hümmögéssel vagy bólogatásokkal, nem zavaró kifejezések használatával. Amikor társad egy gondolatot befejezett, várj 3-4 másodpercet a válaszolás előtt. Ezáltal őt is megtiszteled és kifejezed, hogy megfontolásra méltónak tartod azt, amit mondott. Saját mondandónban ne elsősorban gondolataidra fókuszálj, hanem próbáld meg tömören összefoglalni az elhangzottak lényegét. Végül pedig, tegyél fel nyitott kérdéseket, amellyel egyrészt érdeklődésedet mutatod a beszédtéma iránt, másrészt pedig a beszélgetést is irányítani tudod.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)